Fotózz.hu-n figyeltem fel először zsolólovag fotóira, majd a blogján találkoztam a mikszang fotográfiával.

A Mikszang egy tibeti szó, amelynek fordítása: “jó szem”. Alapját Chögyam Trungpa Rinpocse meditációs mester, művész és tudós Shambhala és Dharma Art tanításai képezik. A “jó” itt nem abban az értelemben jelent jót, mint ahogy azt általában használjuk: jó és rossz. A jó itt azt jelenti, hogy elménk zavartalan, nyugodt és nyitott.

A velünk született természetünk tiszta, ragyogó, és rendkívül pontos. Ha az elménk kiegyensúlyozott és tiszta, a látásmódunk pedig képes azonosulni szívünk lágyságával, akkor abban a pillanatban a „jó szem” megnyilvánul. Ez a látásmód eredendően tiszta, akadálytalan, depresszió- és agressziómentes, független a rávetítésektől.

Teljesen szabad. Amikor a szemünk és a tudatunk összhangba kerül, és felhagyunk a fogalmainkkal, beidegződéseinkkel, akkor teljesen a jelenpillanatba tudunk kerülni. A világ az eleven és teljes észlelés mágikusszínterévé válik. Kifejleszthetjük a képességet arra, hogy megtapasztaljuk, és a szemlélődő fotográfián keresztül pontosan kifejezzük ezeket a tapasztalatokat.

A Mikszang szemlélődő fotográfia a legalapvetőbb szinten érinti a tiszta érzékelés igazságának feltárását önmagunkban. Amikor látunk valami élénk dolgot, ami nagy hatással van ránk, abban a pillanatban ki tudjuk fejezni ezt az érzést anélkül, hogy bármit hozzáraknánk vagy elvennénk. Semmi sem hiányzik. Teljesen megnyílunk a látottak felé, és lenyomjuk a gombot. Ha engedjük, hogy a körülöttünk lévő világgal torzítások, szűrők vagy a fényképészetről alkotott beidegződések és sémák nélkül kerüljünk kapcsolatba, akkor a hétköznapi pillanataink minden eddigi elképzeléseinket felülmúló, végtelen gazdag és változatos tapasztalatok tárházává válnak. Egy pillanat, egy gombnyomás. Nemes egyszerűség.

A témáról bővebben: miksang.com